Menü Bezárás

Az MKT tagdíjainak alakulása az elszabaduló infláció idején: MKT Története

Az MKT mindenkori tagdíjának összegét az alapszabály tartalmazza. Az alapítás után előízben az 1909-es közgyűlésen hajtottak végre módosításokat, többek között a tagdíj összegében is. Korábban forintban szabták meg a mértékét, 1909-ben váltották át koronára, összege ekkor 20 korona lett. A háború utáni újjáalakulással (1920) a tagdíjat 50 koronára növelték az erősödő pénzromlás miatt. Az infláció azonban a következő öt évben teljesen kikezdte a korona vásárlóértékét, amely jól tükröződik a háború előtti értékét őrző, így viszonyítási alapul szolgáló aranykoronával való összevetésből. Míg 1920-ban egy korona 26 aranykoronát ért, addig 1926-ra már 14 500-at, vagyis 560-szorosára nőtt. Az MKT tagdíját a közgyűlés 1926-ra már 250 000 koronára emelte. Elsőre talán nagynak tűnik ez a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy ekkor egy kilogramm liszt ára 7400 korona, egy pár női cipő pedig 280 000 korona volt, már nem is tűnik olyan óriásinak az értéke. Az új tagdíj átszámítva mindössze 17 aranykoronát tett ki, tehát kevesebbet, mint a háború előtt.

Az új pénz, a pengő hivatalos bevezetésére 1927. január 1-jén került sor; egy pengő 12 500 koronát ért. Így a tagdíj összege – amelyet egyébként az alapszabály is deklarált – 20 pengő lett.