A Magyar Közgazdasági Társaság vezető testülete megalakulása óta a választmány volt, amely a Társaságot érintő operatív kérdésekben játszott fontos szerepet. A választmány létszámát a szervezet alapszabálya tartalmazta, amelyet folyamatosan növeltek. 1926-ban már 100 fős volt a testület, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy az MKT tagjai között nagy számban voltak befolyásos és szakmailag is kimagasló tagok, akiknek „illett” valamilyen pozíciót adni. Az MKT azóta is az ország vezető közgazdászait tömörítő társaság, az a közösség, ahová a szakma elitje tartozik.