Az MKT tagdíjainak alakulása az elszabaduló infláció idején: MKT Története

Közzétette: | 2013. február 27. (szerda) | MKT IB hírek

Az MKT mindenkori tagdíjának összegét az alapszabály tartalmazza. Az alapítás után előízben az 1909-es közgyűlésen hajtottak végre módosításokat, többek között a tagdíj összegében is. Korábban forintban szabták meg a mértékét, 1909-ben váltották át koronára, összege ekkor 20 korona lett. A háború utáni újjáalakulással (1920) a tagdíjat 50 koronára növelték az erősödő pénzromlás miatt. Az infláció azonban a következő öt évben teljesen kikezdte a korona vásárlóértékét, amely jól tükröződik a háború előtti értékét őrző, így viszonyítási alapul szolgáló aranykoronával való összevetésből. Míg 1920-ban egy korona 26 aranykoronát ért, addig 1926-ra már 14 500-at, vagyis 560-szorosára nőtt. Az MKT tagdíját a közgyűlés 1926-ra már 250 000 koronára emelte. Elsőre talán nagynak tűnik ez a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy ekkor egy kilogramm liszt ára 7400 korona, egy pár női cipő pedig 280 000 korona volt, már nem is tűnik olyan óriásinak az értéke. Az új tagdíj átszámítva mindössze 17 aranykoronát tett ki, tehát kevesebbet, mint a háború előtt.

Az új pénz, a pengő hivatalos bevezetésére 1927. január 1-jén került sor; egy pengő 12 500 koronát ért. Így a tagdíj összege – amelyet egyébként az alapszabály is deklarált – 20 pengő lett.

Tovább olvasom

MKT – a vezető közgazdászok szervezete: MKT Története

Közzétette: | 2013. február 20. (szerda) | MKT IB hírek

A Magyar Közgazdasági Társaság vezető testülete megalakulása óta a választmány volt, amely a Társaságot érintő operatív kérdésekben játszott fontos szerepet. A választmány létszámát a szervezet alapszabálya tartalmazta, amelyet folyamatosan növeltek. 1926-ban már 100 fős volt a testület, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy az MKT tagjai között nagy számban voltak befolyásos és szakmailag is kimagasló tagok, akiknek „illett” valamilyen pozíciót adni. Az MKT azóta is az ország vezető közgazdászait tömörítő társaság, az a közösség, ahová a szakma elitje tartozik.

A valóságos belső titkos tanácsosok száma: MKT Története

Közzétette: | 2013. február 13. (szerda) | MKT IB hírek

A valóságos belső titkos tanácsosok száma – avagy a tagság összetételének változása

Az MKT 1894-es megalakulása utáni évben a társaság már 363 tagot számlált, ebből 72 fő dolgozott különféle vállalatok gazdasági vezetőjeként, továbbá 35 tanár és 9 földbirtokos is a tagok között volt. Különösen izgalmas a valóságos belső titkos tanácsos megnevezés, amely ex-minisztereket és egyéb, hasonlóan tekintélyes embereket takart. Az MKT-nak 1895-ben 4 ilyen titulussal rendelkező tagja volt. Ez a szám 1906-ra már 11-re, 1925-re pedig 15-re emelkedett. Eközben a teljes tagság is hasonló növekedésen esett át, 1925-ben már 791-en kötődtek a társasághoz. Ekkor a tagság 24%-a volt gazdasági vezető, és ezzel a tisztviselők (30%) után a második legnépesebb foglalkozási csoportot alkották a szervezeten belül.

Tovább olvasom

Egy több mint 100 éves szervezet: MKT Története

Közzétette: | 2013. február 6. (szerda) | MKT IB hírek

MKT első belépési nyilatkozata

MKT első belépési nyilatkozata

A dualizmus prosperáló gazdasági körülményei közepette egyre növekvő számban volt szükség közgazdászokra, illetve vállalati gazdasági szakemberekre. Az ebben az időben általánossá váló pezsgő kulturális élet a közgazdászok körében is egyre kívánatosabbá tette egy szakmai szervezet létrehozását. Így született meg 1894. május 27-én a Magyar Közgazdasági Társaság, amely év végére már 162, egy évre rá pedig több mint 400 tagot számlált. A belépéshez ekkoriban még egy ajánlóra is szükség volt, mint ez az első fennmaradt belépési nyilatkozaton is látható. Az MKT az azóta eltelt több mint 100 évben is a hazai közgazdászok legnevesebb fóruma maradt, amelybe érdemes tartozni.

Tovább olvasom

Kapcsolat | Oldaltérkép XML | MKTIB.HU v2- wp