A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, Pleschinger Gyula tartott előadást szakterületével kapcsolatban szeptember 28-án a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Az előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezete és Ifjúsági Bizottsága szervezte.

Az érdeklődők betekintést nyerhettek a makrogazdasági helyzet jelen állásába, valamint tájékozódhattak az MNB kamatpolitikai célkitűzéseit illetően.

- A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja a 3 százalékos szint elérése, amely időről időre felül van vizsgálva. Úgy gondoljuk, hogy ez az a szint, amelynél fennálló jegybanki alapkamat mellett folyamatos és fenntartható gazdasági növekedés biztosítható – fogalmazott Pleschinger Gyula.

Elhangzott, hogy a Jegybank valamennyi intézkedését e cél érdekében hozza, 2013 és 2016 között több lépésben lazította a monetáris kondíciókat. A legfontosabb a kamatcsatorna, főleg ezen keresztül próbálták többek között a hitelfelvételt könnyebbé tenni.

- Eleinte konvencionális eszközöket alkalmaztunk. Például a jegybanki alapkamat körüli kamatfolyosót aszimmetrikussá tettük, majd leszűkítettük. Így elértük, hogy a kereskedelmi bankok a felesleges likviditásukat ne a Magyar Nemzeti Banknál parkoltassák, hanem hitelezzék ki. Elmondható, hogy egyre nő a lakás- és fogyasztási hitelek aránya. A lakásépítési kedv nagyobb, mely a támogatási programok mellett az olcsó hiteleknek is köszönhető – ismertette a szakember.

Pleschinger Gyula azt is elárulta, hogy az MNB sok más banktól eltérően nem konvencionális eszközöket is alkalmaz célja megvalósítása érdekében. Ezek által elérhető, hogy csupán egy kívánt területen lazítsanak, ne a gazdaság egészén.

- A Jegybank célja hagyományosan az árstabilitás biztosítása, ám ez kiegészült pénzügyi stabilitási és növekedési szempontokkal. A kibővült célrendszer az eszközrendszer bővítését is maga után vonta – összegezte a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Hozzátéve: az Európai Központi Bank még viszonylag hosszú ideig laza monetáris politikát folytat, ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank is így tesz. Mivel Magyarország függ a környezetétől, nagyon fontos, hogy időben, gyorsan tudjon reagálni a külső változásokra. Ez a jegybankok közötti egyre fokozottabb átgyűrűzés, egymásra hatás következtében kifejezetten nagy jelentőséget kap.

Csiszár Dorottya