A Költségvetési Tanács munkáját, valamint az ország és a közép-európai gazdasági térség jelenlegi pozícióját ismerhették meg a Debreceni Egyetem hallgatói a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnökétől, Kovács Árpádtól.

- Ami összedőlhet, úgy kell tekinteni, hogy össze is dől – kezdte Költségvetés és gazdasági növekedés című előadását Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A Közgazdász Életműdíjas egyetemi tanár, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezete és Ifjúsági Bizottsága meghívására érkezett október 26-án a Böszörményi úti campusra.

- Kockázatos világban élünk, amelyben számos ország van ellentmondásos helyzetben. Magyarország Közép-Európa viszonylatában nagyhatalom, világméretekben kisebb jelentőségű, ezért ambivalens szerepet kell betöltenie. Az elmúlt években az ország születési rátája 1,2-ről 1,4-re emelkedett, ezzel megelőzve Németországot, ahol továbbra is csökkenés tapasztalható – részletezte a mérnökként végzett professzor.

Kovács Árpád a bizakodásra okot adható adatok ellenére a veszélyekre is felhívta a figyelmet. Kezdetben globálisan felmerülő problémákat sorakoztatott fel, úgymint az ázsiai bankrendszer, az Amerikai Egyesült Államok politikai kockázata és lassú növekedése, Dél-Európában a bank- és politikai rendszer is ingatag lábakon áll. Megemlítette továbbá a katalán kérdést is, majd a közép-európai gazdasági térség vizsgálatára leszűkítve folytatta előadását.

kovács_árpád2

- Egyetemesen megfigyelhető jelenség a határok elmosódása. A Visegrádi négyek országai, valamint Ausztria és Románia egy gazdasági térséghez tartozik, s helyzetük felívelő tendenciát mutat, amely nagy valószínűség szerint megmarad az elkövetkezendő években is. A 2012-es mélypont óta egyre stabilabb lábakon áll a térség gazdasági növekedése. A fellendülés nagyfokú szereplői az ipar, építőipar és a piaci szolgáltatások. A német autóipari beruházásoknak köszönhetően, a járműgyártás részaránya megközelítőleg a magyar GDP kilenc százaléka. Nőtt a lakosság körében a hitelfelvételi hajlandóság, s az építőipar fejlődése is kecsegtető. Az export-import aránya is pozitívan változott a közelmúltban – hangsúlyozta.

Kovács Árpád szerint a 2008-as válság következtében olyan mértékű államadósság halmozódott fel, amely a II. Világháború gazdasági helyzetét idézi. Mára az adósságszolgálati teher egyre kisebb, pozíciónk erősödik, amelynek következtében hatásosabb módon tudjuk képviselni érdekeinket.

Markos Attila és Csiszár Dorottya
Fotó: Tar Henriett