Az idei évben harmincötödik alkalommal került megrendezésre a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója. Az idei FIKOT házigazdája az eseményt korábban már többször is vendégül látó Gyöngyös volt.
Az április 24. és 26. között lebonyolított konferencián a heves megyei város hetedik alkalommal látta vendégül az ország (és a határon túli magyarság) ifjú közgazdászait. A FIKOT a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának legnagyobb és legismertebb eseménye, a korábbi évekhez hasonlóan most is számos szakmai és kulturális programmal csillapította a rendezvényre érkező több, mint 150 fiatal közgazdász tudásszomját.
A hagyományokhoz híven az első nap – a megérkezésen kívül – az állófogadásról szólt. A szervezők az ünnepélyes köszöntők mellett színdarabbal is kedveskedtek a rendezvényre látogatóknak, melyet a helyi KÁRÓ Színkör előadásában láthattunk.
A második nap alkotta a FIKOT szakmai programját. A program elején Szegedi László, a Károly Róbert Főiskola oktatási rektor helyettese, majd Géczi György, az MKT Ifjúsági Bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Az idei FIKOT „A fejlődés útján” címet viselte, így az előadások többsége is ehhez a témakörhöz kapcsolódott. Elsőként Hegedűs Éva lépett a pulpitusra, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója – aki az MKT főtitkára is egyben –, a magyar bankrendszer fejlődéséről beszélt a hallgatóságnak. A bankszektor történeti áttekintése és a válság hatásainak értékelése mellett kifejtette a jövőre vonatkozó várakozásait is. A bankrendszer átalakulásával kapcsolatban többek között a portfólió tisztulását, a Növekedési Hitelprogram élénkítő hatását és a folyamatos innovációt emelte ki. Elmondása szerint a bankszektorban a verseny a költséghatékony, ügyfélélményt nyújtó szolgáltatások terén fog erősödni. Benedek Fülöp szintén a bankszektorból érkezett, azonban az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatójaként előadásában a mezőgazdaságra fektette a nagyobb hangsúly. Bemutatta azt a lehangoló statisztikai adatot, miszerint Magyarországon az agrártermelés az 1990-es érték 90%-án áll, míg a világátlag a 1990-es érték 150%-a. A mezőgazdaság tehát mindenképpen fejlesztésre szorul, és a szakember szerint ennek egyik kulcstényezője a jelenleg nem megfelelő színvonalú agrároktatás fejlesztése lenne.
Kiss Gábor a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. külkapcsolati vezetőjeként érkezett a konferenciára, és előadásának fókuszában természetesen a Mercedes magyarországi tevékenysége és Kecskeméten működő gyára állt. Röviden bemutatta a prémium kompakt gépjárművek gyártásával foglalkozó vállalat magyarországi történetét, valamint a jövőbeli terveket is ismertette. Az előadásból kiderült, hogy a Mercedes az országban működő tíz legnagyobb cég között szerepel (az első helyen évek óta a MOL található, a második helyet a másik nagy német autóipari vállalat, az Audi birtokolja), és az országos szinten előkelő helyezés miatt már nem csak regionálisan, hanem országosan is igyekeznek minél inkább a köztudatba kerülni. Immár két olyan Mercedes-típus van, amelyet csak hazánkban gyártanak, és a német cég további fejlesztéseket, innovációkat tervez Magyarországon.
A következő előadásblokk során a pályázatoké volt a főszerep. Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója első sorban a fiatal vállalkozók innovatív fejlesztési lehetőségeit próbálta összegyűjteni, hazai és uniós forrásokból egyaránt. Mivel sok pályázat kiírása még csúszik, így a konkrét példák helyett inkább a pályázat-típusokra helyezte a hangsúlyt és arra, hogy melyiket-kinek érdemes megcéloznia. Hasonló témában hallhattuk Fukker Gabriella előadását, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezési főosztályvezetője. Ő első sorban a gazdaságfejlesztésre és a fejlesztéspolitikára helyezte a hangsúlyt, illetve a 2014-2020-as időszak Európai Uniós forrásairól is szót ejtett.
Ha már fejlődés a téma, akkor az energiaipar sem maradhat ki. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke ebben a témában osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Nem meglepő módon bemutatta a Mátrai Erőműt is, amely a második legnagyobb erőmű Magyarországon (a paksi atomerőmű az első). Bár elsősorban lignitalapú energiatermelő-blokkokkal rendelkeznek, van már gázüzemű blokk is, valamint biomassza-feldolgozás is folyik az erőműben. A szakember kitért arra is, hogy az energiatermelés a jövőben valószínűleg a megújuló erőforrások irányába fog elmozdulni, így a hazai energiaszektor szereplőinek – köztük a Mátra Erőműnek is – fel kell készülniük erre a változásra. A német példát követendőnek és gazdasági szempontból is kedvezőnek tartja, ők ugyanis szinte 0-ra csökkentik az atomenergia-felhasználást, és helyette a hasonló technikai követelményeket igénylő napenergiára térnek majd át rövid időn belül.
Rontó Attila Japán-szakértő előadásában első sorban a japán fejlődést, kultúrát és mentalitást mutatta be a résztvevőknek. Japánban az üzleti életben elterjedt a Kaizen módszer használata, azonban ezt ők a mindennapi életben is előszeretettel alkalmazzák. Bár sokak szerint a japán emberek mentalitása a sikerük fő oka, azonban az előadó rávilágított arra, hogy ez nem így van, hiszen a Toyota autógyára az Egyesült Államokban is hasonlóan jól teljesített, így nem annyira a munkamorál, hanem inkább a jó munkaszervezés a siker titka. A másik kulcstényezőnek azt jelölte meg, hogy a gyakorlati tapasztalatot fontosabbnak tartják az elméletnél. A vezetők nem az irodában ülve hozzák meg a döntéseket, hanem megismerik a munkafolyamat részleteit, megismerik az embereket, a körülményeket, és ezen gyakorlati tapasztalatok ismeretében jobb döntéseket tudnak hozni. Szintén fontos tényező a veszteségek lehetőleg nullára redukálása. A veszteségek között azonban nem csak a selejtképződést, a túltermelést, valamint a túl nagy raktárkészlet és a szállítás miatti többletköltségeket tartják számon, hanem többek között a fölösleges várakozást és a tehetség ki nem használását is.
A német és a japán gondolkodásmód után kicsit belekóstolhattunk az amerikaiba is, Pongrácz Ferenc, az IBM Délkelet-Európa üzletfejlesztési igazgatója és az AMCHAM elnöke ugyanis ezt az irányvonalat képviseli. Előadásában az informatikai forradalom témaköre dominált, amit alátámasztott azzal a ténnyel, hogy az öt legismertebb márka közül négy ebből a szektorból kerül ki. (Ez a négy cég az általa képviselt IBM-en kívül a Google, az Apple és a Microsoft.) Bár elismerte, hogy vannak meglehetősen költségigényes beruházások az informatikai szektorban, az elinduláshoz nincs szükség tőkére, csak némi programozói tudásra és a befektetett időre. Mivel úgy látja, hogy a szoftver a jövő, így azt véleménye szerint, hogy érdemes most belevágni.
A nap utolsó előadása Kovács Árpád nevéhez fűződik. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöki tisztségét egyaránt betöltő szakember a 2015 tavaszán aktuális prognózisokról beszélt a hallgatóságnak. Bár elmondása szerint a gazdasági válságot követő „racsni-hatás” miatt a kilábalás hosszú folyamat, az idei évben az előrejelzések jelentős része optimizmusra adhat okot, a hazai és a nemzetközi előrejelzések egyaránt növekedést prognosztizálnak, kiegyensúlyozott évek várhatóak.
A FIKOT vasárnapi programja egy panelbeszélgetésből állt, melynek résztvevői Farkas Zsolt, a Traction Tribe marketingvezetője, Kovács-Osváth Zoltán, Prezi Ambassador és Sztanó Csaba, a Creative Chili alapítója voltak. A fiatal és sikeres vállalkozók a panelbeszélgetés során meséltek élményeikről, sikereikről, de kudarcaikról is. Szóba került az is, hogy maga a startup, mint kifejezés mennyire helytálló és mennyire számít divatszónak napjainkban. Ízelítőt kaphattunk tőlük az elindulás nehézségeiről és a kapcsolatépítés fontosságáról is.
A kerekasztal beszélgetések vége egyben az idei FIKOT utolsó mozzanata is volt. Az ország fiatal közgazdászai az idei évben is számos érdekes előadást hallhattak a szakma neves előadóitól és tovább bővíthették már meglévő ismereteiket, valamint új kapcsolatokra is szert tehettek.